Orult tempoban fejlodik Gordi, minden napra jut valami ujabb aprosag, kicsit erosebb, kicsit ugyesebb, mi meg tatott szajjal csodaljuk es probaljuk felidezni, hogy milyen pici "leteszem, ott marad" kisbaba volt. S bar meg nem indult el, mar nem lehet szem elol teveszteni egy percre sem.
A negykezlabra allas teljesen rutinszeruen megy, vigyorogva elvezi hogy kepes ra, es rugozik, hintazik, erosit. Ez annyira nepszeru, hogy felalomban is csinalja. Az elmult ejszakakon tobbszor ebredtem a mocorgasra, de erre mit latok? Mellettem all negykezlab, csillog a szeme a sotetben es izgatotta bugyborekol a nyalaval... Hajnali kettokor is megmosolygom persze, de igyekszem csondben, mert ejjel nincs buli, alvas van. Megprobalom kiegyenesiteni a labat, a fejet gyengeden visszanyomni a matracra, simogatom a hatat, es ha sikerul vizszintesbe tornaznom, azonnal ujra elalszik. Huh, hal'istennek... hogy aztan negyed ora mulva ujra kezdjuk az egesz musort.
Nagyon szeretne haladni, de meg mindig csak a hatrafele megy, az viszont egyre hatekonyabban. A kezet igyekszik elore tenni, de nyilvanvalo, hogy a koordinacioja meg nem tart ott, hogy a labat is elore huzza, elvegre maszni nem is olyan egyszeru. Cserebe harom uj mutatvanyt dolgozott ki. Az egyik az hogy negykezlab elkezd a kezevel hatrafele lepegetni, es addig mocorog mig leul rendesen (aztan eldol mint a zsak, ugyhogy resen kell lenni nehogy koppanjon a feje), vagy elkezd felfele kapaszkodni, a kezevel fellepeget a jatekosdobozra, a terdunkre, a kanape szelere, a nadragszaramba kapaszkodva, vagy akarhogy, mindegy, csak felfele legyen. Aztan egyenes hattal delcegen terdel, nagyon elegedett vigyor kisereteben. A harmadik mutatvany meg az amit az ovis tornakon nagykutyanak hivnak, azaz csak a ket tenyere meg a ket talpa van lent, azaz terdelesbol folemeli a popsijat, es a terdet is. Tenyleg eljott a korszak amikor a jatekoknal sokkal erdekesebb neki a sajat mozgasanak a felfedezese. Ez persze tenyleg azt jelenti, hogy egy pillanatra sem lehet szem elol teveszteni, csak ha hanyatt teszem le a foldre, mert bar siman meg tud fordulni a hasara, ezt csak akkor csinalja, ha tenyleg nagyon meg akar szerezni valamit. Szoval haton fekve relative biztonsagos, de hason aztan egy pillantasnyi idore sem lehet eltavolodni tole, mert ripsz-ropsz odatornassza magat az ajtofelfa vagy az asztal kozelebe, a feje azert meg neha kicsit bizonytalanul billeg, mikozben nagy hevvel rugozik es hintazik... kesz eletveszely. De mint a kepen is lathato, belefeletkezve ramol es felfedez.
Es tudom minden ember vegigcsinalja ezt az utat, es minden szulo amulva csodalja mikor a sajat gyereke tanul es fejlodik, igy felesleges leirnom, raadasul mar megtettem parszor, de akkor is muszaj. Hihetetlenul csodalatos nezni, ahogy a kicsi babank mar nem is olyan kicsi baba, es nezni ahogy csillog a szeme a felfedezes orometol :)
