Tobb mint ket hete irtam meg ezt, csak atolvasni mar nem volt idom... Ahogy ekkora gyerekeknel lenni szokott, ez mar kicsit idejet mult, de a rend kedveert meg kelle lennie :)
Nagyot nott megint, hirtelen feszulnek megint a patentok, nem kell mar felhajtani minden nadragot, es a feje folott ossze tudja illeszteni az ujjait. Valtoznak az aranyai, az arca is kisfius, vegignezve a regi kepeket, a mosoly, mimika ugyanaz, de mar egy masik arc... Ket honap szunet utan vegre ujabb foga bujt ki, ez a hetedik, de tobb helyen dudorodik az inye.
Nagyon sokat es faradhatatlanul maszkal, negykezlabazni inkabb csak viccbol kezd el, rajott, hogy ha az utcan csinalja, akkor felkapom, es ezt nagyon elvezi, utana mar csakazert is leteszi a kezet, es oldalra pillantva var, hogy mikor jon a moka. Probal mindenre felmaszni, es neha egeszen gyorsan szedi a labat, mintha szaladni probalna, ilyenkor vicces kis szokelleseket tesz, aminek meg neha eses a vege. A legujjabb, hogy bukfencezni probal, ami tekintve hogy meg mindig nagy a feje, es rovidek a vegtagjai, nem egy elonyos probalkozas, leteszi a fejet, tol a labaval, de persze nem eleg hosszu es oldalra borul, majd rohog. Jo kis moka, nem tudom hogy jutott eszebe. A keze is nagyon finom, ugyesen csavar fel kupakokat, mindenre ra akarja tenni a tetejet, gyakorlatilag az osszes vilannykapcsolot tudja kezelni a lakasban, es ha igyekszik, nagyon finoman lapoz. Az alakszortirozo (shape-sorting) jatek eleg jol megy mar, mar nem veletlenszeruen probalgatja a lyukba a formakat, egy-kettot ismer, azt rogton jo helyre teszi, elvezi is, magatol is sokat jatszik ezzel. A villat, kanalat ugyesen fogja, es amig koncentracioval birja, ugyesen is hasznalja (ha nem megy a villara felszurni a falatot, es altalaban azert ez a helyzet, akkor a falatot a kezebe veszi es ugy probalja feltenni, illetve ha ez se megy akkor megvonja a vallat es egyszeruen bekapja, imadom nezni :)) Kezdi erdekelni a rajzolas, a tollat egeszen a vegen fogja meg mint egy festomuvesz az ecsetet, es ugy huzogatja a papiron... aztan az asztalon, a terden, a karomon.
Mindent utanoz, elkepeszto dolgokat is. A telefonalas mar regi dolog, probalja o is felvenni a cipojet, meg zoknit huzni (ez is inkabb ugy zajlik, hogy megall, ovatosan a labfejere fekteti a zoknit, majd ugy probal lepni, hogy ne essen le :D). Minap kifujtam az orrom, azota ha megkaparint egy zsebkendot vagy szalvetat, osszegyuri es akkuratusan belefuj, persze a szajaval, aztan elegedetten nez ram, hogy ugye milyen ugyes. A legujabb, hogy o is tep egy darab vecepapirt, mikor elkiser a furdoszobaba, megdorgoli vele a hasat (!), vagy a combomat, majd o is bedobja a vecebe. Na, ezt allja meg valaki rohoges nelkul! Egyetlen apro bibi, hogy o utana akar meg egy, meg meg egy darabot tepni, igy orult tempoban fogy nalunk a papir. (Egy ponton azert megalljt parancsolok a pazarlasnak, de ezt nem szokta dijazni.) Amugyis nagyon szeret torolgetni, kiveszi a kezembol a szivacsot, es o is dorgoli a padlot, a szalvetaval torolgeti eves utan az asztalt, sopri le a kanaperol a morzsakat... eljovendo menyem nem panaszkodhat majd :)
Mindennel megkinal minket, tartja a poharat, kekszet, almat, hogy harapjunk bele, es a simogatas is sikerul neha, fokent Albat tiszteli meg a gyengedsegevel, de a rekordot eddig a barcelonai fiakkeres lo tartja... soha semmit olyan gyengedseggel nem simogatott meg mint a lo oldalat! Egeszen meghato volt. Olel, magatol odabujik, es ami a legjobb, hogy masodpercekig kepes is nyugton maradni :) Puszi adassal nem probalkozik, neha viccbol probal harapni, de erre nem vagyunk vevok, cserebe ha a kostolot valamibol az ujjunkon kinalunk neki, aztan nagyon finoman nyalja le, olyankor sosem harap.
Egyre jobban ismeri a testreszeit, de a birtokviszonyok meg nem mennek tokeletesen, ugy tunik fule altalaban csak neki van, orrom csak nekem, de szeme barkinek lehet (azaz hol van apa orra kerdesre az en orromra mutat, a hol a zsiraf fule kerdesre meg a sajat fulere, de van hogy utana rogton mutatja a jo helyen is). Elkepeszto utasitasokat vegre tud hajtani (ha kedve van), guritsd ide, tedd a melyhutore, nezz ki az ablakon, vedd ki a dobozbol, nezz ram, es nagyon nagyon sokmindent ert, most peladul azt csinalja, ha szolok neki valahol hogy vigyazzon, mert beutheti a fejet, peldaul egy asztal szelebe, akkor odamegy, es ovatosan odabiccenti a fejet, mintegy letesztelve, hogy tenyleg.
Igazi uj szo nem lett az elmult honapban, apa, hinta (megszerette a hintazast, nagyon elvezi), vau (vu-vu vagy neha hu-hu, de akkor kifejezetten kutyaugatast utanozva), miau, visszatert a palettara a cici, azonkivul sokmindent jelez egyeb hangokkal, berreg az auto es a repulo, hu-hu-t mond a vonat, uhh-uhh-t a majom, csetteg a nyelvevel ha lovat lat, sziszeg a kigyo, morog az oroszlan, hosszan fujja o is ha fuj a szel (es mozgatja a kezfejet ahogy a falevelek mozognak)... Nyitogatja a tenyeret es ujjait, ha valami villog, ha madarat lat es ha valamit hiv, es kort rajzol a levegobe ha valami forog, legyen az kerek, vagy a mosogep, es termeszetesen ingatja a mutatoujjat es csetteg ha orat lat. Es kozben meg csak mondja, mondja, foleg azt hogy auto (ami neha nagyon tisztan hangzik, neha inkabb otta, atyo, ada, agyo, otyo, es szerintem inkabb az “ott a...” mondat kezdete mint az auto szo maga, de ez egyelore meg nem vilagos, most epp ezt mondogatja allandoan), illetve mondja, hogy mama, de az a hamham-ot jelenti, ez biztos. Anya neha van, de kozel sem olyan tisztan mint az apa. Viszont a baba amit nagyon tisztan es jol hasznalt egy honapja, az eltunt, es a baba is apa lett most.
A jarmuvek tovabbra is az erdeklodes kozeppontjaban allnak, autok, buszok, repulok, villamosok, es mindenfele munkagep, domperek, markolok, de a honap nagy felfedezese a torony es a daruk voltak. Cambridgeben szerencsere jut minden sarokra templomtorony, igy azokat mutatja iszonyu izgalommal, a konyvekben is, ha a hatterben felbukkan egy torony korvonala, akkor ott leragadunk. Szeret konyvet nezegetni, fokent a teszveszvarost, mert ott nagyon sok aprolekos kep van, sok reszlet, sokat lehet beszelni rola. De begyujtottem mar tobb katalogust, hirdetesi magazint, remek olvasmanyok azok is.
Jo etvagya van, tovabbra is barmi megy ami paprikas, de nem nagyon valogat amugyse, husok mindig, zoldsegek csak puhara fozve, joghurt barmilyen mennyisegben, sajtok apro morzsanyi darabokban. Gyumolcsokbol meg egyik nap az egyiket fogadja el, masik nap a masikat, itt sotetben tapogatozom, hogy holnap epp mit hajlando megenni. Valtozo mennyiseget szopizik, van hogy egy nap csak egyet, a delutani alvashoz, van hogy delutan tobbszor is keri, de altalaban delelott mar egyaltalan nem. Aztan persze ejjel potol mindent. Egyszer alszik naponta, jobb napokon ez 2-3 ora, aztan este kilenc utan kezdunk fektetni, korulbelul ekkorra farad el. Volt egy rovid periodus, mikor ugy tunt, a javulas utjara lepunk es az elso ebredesig aludt 4-5 orat es utana indul csak be a masfel-ket orankenti keltes, de most par napja nagyon gazos, hosszan szenvedos, fel-fel siros hanykolodos ejjeleink vannak... ezer oka lehet, remelem hamar visszaterunk a javulas osvenyere.
Pakol, barmit barhova, kulonosen barmit beletuszkolni egy resbe. A pizsamajat az agy es a fal koze, a faleveleket a csatornafedel resebe, a hutomagneseket a konyhapult es a huto koze, a zoldsegeket a mosogepbe...stb. Ezek tunderiek, de a nagyobbik gond, hogy neha olyasmit is elpakol amit nem kene... Tegnap a kulcsomat veletlenul talaltam meg Alba cipojeben, es multkor epp indultunk valahova, de a telefonomnak nyoma veszett. Uccu, hivjuk fel! Valahol csorog, tompan, halkan, jarkalunk, de nem latjuk... vegul Alba zoknisfiokjanak melyerol bukkant elo. Tanulsag? Ne nemitsd le a mobilod otthon :) Mar az asztalon sincs semmi biztonsagban, mert feleri, multkor levette a nagy doboz papirzsepit, es egyszer csak azt latom, hogy ott ul az asztal alatt szaz darab kitepett papirzsebkendo kozepen, es teljesen belefeletkeve a munkaba apritja oket.
Az akarata is nagyon alakul, es nagyon hangosan adja tudtunkra, ha valami nem ugy alakul, ahogy szeretne, pedig sajnos nem lehet minden helyzetben kompromisszumot kotni... Ha nem akarja, hogy az utcan felvegyem (es o akkoris le akar lepni a jardarol, es a kezet is elrantja), leguggol es a testehez szoritja a karjait, hogy ne talaljak rajta fogast, aztan meg rugkapal, hogy ne tudjam a csipomre ultetni. Erre egyelore az a megoldas, ha leguggolok melle, es megkerem inkabb oleljen meg. Utana mar ritkan tiltakozik.
Igazi kis felfedezo lett, nagyon trefas dolgai vannak, csoda nezni ahogy megismeri a vilagot, es sokszor kapjunk magunkat azon, hogy csak vigyorogva nezzuk hogy mit talalt ki mar megint, es probalunk nem hangosan felnevetni, nehogy megzavarjuk. Imadnivalo, ha valami sikerul neki, buszken felpillant, sokszor meg is tapsolja magat, es minden nap meglep minket valami kis ujdonsaggal.
