Szeretem, ha rend van. Na, nem maniakusan, de gyakran (Alba szerint legalabbis a normalisnal gyakrabban) tor ram a "most azonnal kezdjunk valamit ezzel a kuplerajjal, mert nem birom tovabb" erzes. A Mama biztos hitetlenkedik, ha jol emlekszem gyerekkorunkban mindenek voltunk csak rendszeretok nem. Khm. :) Alba meg azt meseli, hogy a Mamaja szerint o milyen pedans volt kiskoraban. Khm. Rajtam a hitetlenkedes sora :) (Bocsanat...)
Gordi normalis tizenot honapos, a rend fogalma szamara nem letezik, legalabbis nem abban az ertelemben mint nekem, szerinte termeszetesen a szennyesruhaknak egyenletesen kell beboritani a padlot, a megkaparintott papirzsebkendonek pedig belyegmeretu cafatokban szetszorva a helye, a jatekokat meg sem emlitenem... De igy van ez jol. Egyelore. Ugyanakkor teljesen vicces dolgokra erzekeny, es nem ismer pardont bizonyos helyzetekben. Kicsit log az egyik zoknija? Netan felcsuszott a nadrag egyik szara? Kepes az ejszaka kozepen nyoszorogve felulni es tartani a karjat, mert a pizsama racsuszott a kezfejere. Az evesnel eloket nem tur meg a nyakaban (en hibam, mikor eloszor zavarni kezdte, ugy 7-8 honaposan, nem eroltettem), cserebe nem eszik tul tisztan, es a felfedezes vagya altal vezerelve gyakran beletenyerel a tanyerjaba, hogy lassa milyen is a tejbegriz. Ezekutan vicces, hogy fintorogva kepes tartani a kis kezet felem, hogy a mutatoujjan lett egy lekvarpotty, es ragad, azonnal toroljem le. Hogy konyekig joghurtos kozben, az nem zavarja. Imadlak kicsim. :) Tegnap delutan a szokasos szopit (igen, a betegseg miatt visszatert) mivel szerettem volna mar befejezni, elovettem a tesztveszvarost, ami azonnal hatott, elengedett, ravette magat, kinyitotta, majd visszapillantott ram.. azt a rosszallo tekintet latni kellett volna... "Mi ez a leder hanyag oltozet anya?" Es egy hatarozott mozdulattal lehuzta a polomat. Itt kerem rendnek kell lenni.