Mivel mar egy ideje nem vesz mindent azonnal a szajaba, lassan visszakerultek a hutomagnesek a melyhuto ajtajara. Van egy cicas, persze az a nagy kedvenc, egy macis, egy budapesti... Gordi pakolgatja, rakosgatja, tologatja oket, aztan a legujabb jatek, hogy a huto ajtaja es teteje kozotti resbe tuszkolja oket, pont mint egy levelet a postaladaba. Nagyon kitarto tud lenni! Krisztaeknal is teljesen befuto a magnesek pakolgatasa, ma rajottek a gyerekek hogy a suto ajtajara is tapadnak, igy tovabb nott a mozgasteruk. A hetvegen pedig vegre en is kreativkodtam kicsit, regi magnesekbol, szines papirbol es vastag kartonbol csinaltam kepeket es atlaszo ontapados tapetaval be is boritottam (biztos ami biztos), igy uj hazi hutomagesek szulettek. Csinaltam aztan harom allatfigurat is, amit ugy vagtam felbe, hogy ossze is lehessen kombinalni oket, vicces lenyeket alkotva, illetve konzervativabbak siman kirakonak is hasznalhatjak. Kivancsi voltam Gordi mit szol ilyesmihez... Jelentem minden allatnak a feje erdekli, de azokat vidamab felismeri. Aztan ket nap utan vege egymas melle ilesztett ket darabot (huha, ez mar nem rossz!), a hal es az elefant popsijat... Khm. Aztan ugy dontott inkabb marad a resbe tuszkolasnal. :)
