Mult penteken, dacolva az idonkent szemerkelo esovel, nekivagtunk vegul otthon az allatkertnek. (Legjobb valasztas volt, pentek delelott, rossz idoben, gyakorlatilag senki nem volt rajtunk kivul!) Igy kenyelmesen lehetett setalni, Gordi gyakorlatilag az egesz allatkretzeset a Mama karjabol elvezte vegig.
Gordi miatt persze igyekeztunk olyan allatokra koncentralni, amik eleg nagyok, latvanyosak, es legfokeppen mozognak, hogy elvezze o is. Szoval nem a hullohazban kezdtunk :) inkabb a klasszikusokat kerestuk: vizilo, elefant, zsiraf, orrszarvu, majmok...stb. Hogy mi vitte megis Gordinal a palmat? Hat persze hogy a takarmanyszallito elektromos kisauto! :) (Ezert utana hetvegen a kozlekedesi muzeumba mentunk...) De termeszetesen nagyon tetszettek neki az allatok is, vihogott mikor majdnem a zebra orrahoz ert a racsnal, figyelte a zsirafokat, az azsiai vadkutyak abszolut kedvencek voltak (tizenot rokaszeru allatt ugrandozott, cikazott a kifutoban, meg jo hogy imadta oket!). Az oroszlan epp egy kecskevel baratkozott , de erdekes modon ez Gordi egyaltalan nem erdekelte, elbuvolten vizsgalt egy kis futoegeret helyette, illetve talaltunk egy faragott oroszlanszobrot, az nagy moka volt. Megneztuk a fokakat a medencejukben, hihetetlen kecsesen usznak! Kozben sorra kerultek az emuk, medvek, voros pandak, tigrisek, farkasok, pingvinek, pelikanok, a hobagoly (ez meg tetszett az ifjusagnak nagyon, ugyanis a bagoly epp a gondozojat kergette ki a ketrecbol, eleg latvanyosan), vegul eljutottunk a majmokhoz, mar mar lecsukodott Gordi szeme a faradsagtol, de a gorillak kedveert meg felelenkult, a legkisebb, Gordi szabasu kicsi kulonosen erdekelte, de vegul ugy dontott, hogy az uvegfal sarkaban a piszok meg ennel is erdekesebb... Ekkor inkabb mar hazaindultunk, meg a trolin elaludt. Szuper allatkertezes volt, alig varom, hogy jovore lehessen ujra menni!
