Péntek este van, holnap reggel indulunk, és szinte sehol sem állunk a készülődéssel. Legalábbis három telepakolt szatyorral a biciklikormányon így érzem, amikor tekerek hazafelé. Nyolc óra. Megpróbálom a legideálisabban kihasználni az időt, így a tészta dagasztásával kezdek. Most nem sütök pogácsát - a hajtogatással együtt az túl sok idő lenne. Míg kel a tészta, panírozni és sütni kezdem a csirkemellet. Közben mosogatok, és a müzliből müzliszeleteket préselek. Mikor Egér végre megjön, már egész jól állok, de neki még le kell ülni dolgozni. Közben már sülnek a kenyerek, fonom a kalácsot is. Aztán cserélünk a számítógépnél, és míg én válogatok a holnap meglátogatható várak között, ő megsüti a csirkemájat és elkészíti a mennyei házi pástétomot (paté Egér módra portói borral). Aztán indul a pakolás, sok cuccot nem viszünk, de szerencsére már (Egér vezetésével) gondosan átgondolt tervünk van. Így is hajnali kettő mire a fejünk a párnát érinti... De szerencsére nem kell holnap nagyon korán kelni.