Mar megint elropult egy honap... Es egyre kevesbe baba, egyre inkabb kisgyerek, egyre kiszamithatobb vele az elet, megis minden nap tartogat valami ujat. Atlepte a tiz kilot, egyszercsak eszrevettem, hogy bal oldalt egy also, es egy felso orlofoga is kikandikal az inyebol, es meg mindig egy sajtkukac. Megallas nelkul jon-megy, sot, rohan, egyre gyorsabban es ugyesebben, mar-mar tenyleg fut, igazibol. Ezzel parhuzamosan egyre kevesbe hajlando megmaradni a babakocsiban, raadasul a Krisztaval gyakran setalnak kocsi nelkul, igy nekunk is nehezebb itthon betenni, de sajnos itt tul nagy a forgalom, hogy csak ugy nekiinduljunk kezenfogva vasarolni. De a kozeli jatszoterig mar el merek indulni, egesz jol lehet vele mar haladni is, nem all meg minden kavicsnal, kezdi erteni a jarda-uttest kulonbseget, es tudja is merre kell menni. Egyszerubb es gyorsabb babakocsival, de az is igaz, minel elobb megtanulunk kozlekedni, annal konnyebb lesz nekem! Gyakorolja a hatrafele jarast, porog a tengelye korul, es nagyon szakerto modon tud elnyulni a kanapen a parnak kozott, mint egy kiskiraly. Veszelyerzete semmi, barhova felmaszik (felmaszna), barhonnan lelep, az agyrol uj taktikaval szall le, nem lehatral, ahogy "illene", hanem elaraszol a szeleig, a szelere ul, lelogatja a labat es szepen lecsusszan. Ugyes. Egyre ugyesebb a maszokan, es meg mindig imad hintazni. Jon, olel, puszit ad, magatol is, neha jatek kozben felall, odajon hozzam, atoleli a nyakam es puszil (megnyalja az arcom), az altatas kozben egyszercsak ugy dont, hogy elaraszt a szeretetevel es vadul szoritja a nyakam, huz magahoz es nyal ahol er... Ez szerelem, mindket oldalrol :) Es par napja vegre kepes finoman simogatni, egyelore az arcomat csak, es neha oromeben, hogy sikerult, vadul csapkodni kezd, de majdcsak finomodik ez meg!
A honapban eloszor epitett is mar, magatol kezdte egymasra rakosgatni a kockakat, egyelore harom a maximum, de persze nem mindig sikerul a masodik sem, de a lenyeg, hogy probalkozik! Sokszor az asztalnal, a husidarabok egymasra tornyozasaval... Az alakszortirozo jatek szinte tokeletesen megy, turelme is van hozza, hogy mind a tiz format betegye a tartoba, erdekes, hogy ugyan kitartoan forgatja az elemeket, de mindegy melyik van a kezeben, abba a lyukba probalja bele eloszor, ami utoljara sikeres volt, mindegy hogy mas formaval. Aztan vegigprobalgatja a tobbi lyukat is. Tovabbra is imad rajzolni, egesz hosszu ideig le is foglalja magat vele, magatol veszi elo a filcet, ceruzakat. Persze probalgatja a jatekokon is, huton, szonyegen, de nem veszes. Neha nagy korkoros mozdulatokkal firkal, neha nagy koncentracioval probal egyenes vonalat huzni, a nagy kartondobozon (ez az uj kedvenc, az autosules orias doboza, amiben majdnem fel is tud allni) pedig vallbol satiroz, lenduletesen, ameddig csak eler a karja. Maskor meg lehasal a foldre, egeszen kozel hajol a papirhoz, es a filcet epphogy a papirhoz erintve apro, egy-ket centis vonalacskakat huz, ilyenkor latszik, hogy az egesz lenye erre koncentral, nagyon dolgozik. Ugyesedeik hat a keze is, mar neha-neha a levest is sikerul egyedul kanalaznia (ugy, hogy ne csurogjon minden az olebe), es egyre tobb haztartasi gep kezeleset szeretne elsajatitani (mikrosuto ajtajanak kinyitasa, a mosogep programgombjanak kipiszkalasa, majd forgatasa). Meg mindig pakol, de nem tudom ravenni, hogy jatekbol pakoljuk ki a mosogepet egyutt, az nem vicces, a masodik zokninal odebball. De megtanulta a pelusat kidobni, sot, mindenfele szemetet is, arra kell csak figyelni, hogy mas ne landoljon a kukaban. Viszont ha valaki foz, plane ha en, azt latnia kell, nyuszog a labamnal amig fel nem veszem, segit a zoldseget a labasba dobni, sot, multkor egyutt kavargattuk a pirulo hagymat. Aztan, mivel a jatekedenyekkel is igy szoktuk, megfujta, megnyalta a fakanalat :) Takaritani is segit, a porszivozas sztar, meg ugy egyaltalan a porszivo az nagyon erdekes, es van egy sajat kis szivacsa, ami tiszta, neha azzal dorgoli kicsit a szonyeget, hutoszekrenyt, jatekokat. Nagyon rendes :)
Allandoan beszel, a legtobbet meg mindig azt ismetli, hogy "da", "ta", "ada", "ata", de azert gyarapodik a repertoar, kulonosen estefele, vagy ha belefeledkezik valamibe, es csak ugy karattyol, akkor olyanokat mond, hogy "jebugyebi" vagy "gloglotyiki". Szamunkra is ertheto szavak elen meg mindig a hinta all, sokszor ezt csak ugy mondogatja, elvezetbol, de sokszor hasznalja is, a hintaztat, billeg, ringat igek helyett is. Tehat mutat peldaul a csilipaprika-fuzerre a konyhaban es mondja, hogy hinta, akkor fel kell emelni, hogy meglokhesse a paprikakat, hogy azok himbalozzanak. Ebbol a szempontbol egyedulallo ez a szo, hogy a szandekat is jelzi vele. Ezenkivul mondja, hogy apa, nem (igaz, ezt most kevesbe, inkabb csak int, hogy ha valamit nem ker), meg a sok-sok hangutanzo szo. Most megint eltunt a cici, es a baba szo sem bukkant fel ujra. De probalkozik azzal, hogy cica, es neha, bizonyos helyzetekben, ugy erzem, hogy a szokasos "da", "ba", "pa" szocskak nem csak ugy veletlenszeruen hangzanak el, hanem keresi a megfelelo hangsort olyan szavakra, mint labda, lampa, banan, alma... stb. Ujdonsag, hogy jatek kozben sokszor probal utanozni egy-egy szot amit mondunk, na nem bonyolult dolgokat, de minap egesz zsenialisan kialtozta Alba utan, hogy juhe!, utanozza ahogy azt mondom hihihi, hamham, nyamnyam, es mintha elhangzott volna mar az is hogy nagyi, alma, es a palinta resz is a hinta-palintabol. De ezek csak egy-egy esetek, semmikepp sem uj szavak meg. A hangutanzokat ellenben mar szamon se tudom tartani, de peladul nem ertem miert, nalunk a tehen is berreg... pedig az hogy muuuu az eleg egyszeru lenne, nem? De nem, a tehen berreg es kesz.
Termeszetesen megtobb dolgot ert mint egy honapja, es egyre gyakrabban kapom azon, hogy olyan dolgot is tud, amit nem tanitottunk a klasszikus ertelemben, csak megragadt benne. Ugy ertem a klasszikust, hogy megtanitani a kisbabanak, hogy a "hol a lampa?" kerdesre a feny fele nezunk, vagy megmutatni, hogy ez az orrod, ez a fuled... De most neha olyanokat is tud, amirol nem ertem, hol hallotta? Peldaul "szoritsd okolbe a kezed". Viszont mi sokszor nem ertjuk ot, es ez rettenetesen frusztralja, hogy a kommunikacio nem zokkenomentesen ketiranyu. Kulonosen ha a helyzet ugy hozza, hogy az o es az en szandekaim nem fednek at maradektalanul. A honap meghozta tehat a hisztit is, klasszikusan, toporzekolassal, foldre vetodessel, sirassal... Megmondom oszinten, az elso par alkalom, a maga nevetsegessege mellett teljesen leblokkolt, osztonosen kaptam el, hogy a fejet ne usse be, es fektettem a foldre finoman, hisz onnan mar nincs lejjebb, de az agyam fagyottan kereste az okot es a megoldast, mit tettem rosszul, mit rontottam el? Ahogy a meglepetes ereje elmult, es feldolgoztam, hogy ez csak nekem szol (a Krisztanak persze sosem csinalja, es Albaval is kimeletesebb), es mikor osszeallt a kep, hogy mik a tipushelyzetek, valtoztatni tudtunk. Egyreszt dolgozik az emberben, hogy hisztinek nem adjuk be a derekunkat, mert annak hosszutavon jo vege nem lehet, ugyanakkor lassuk be, Gordi meg kicsi, ez meg nem egy hisztis haromeves aki a boltban duhrohamot kap a csokispolc elott, az mas teszta. Marad a megelozes, apro trukkok, hogy ne jojjon el a kritikus pont, es ha megis, igyekszem nem tulsagosan a lelkemre venni. Bo egy hete nem is volt toporzekolas, boldog vagyok!
Alvas ugyben is oriasi valtozasok tortentek, egy Gordi altal elszabotalt esti elalvast meglovagolva bevezettem, hogy nem cicin alszunk el. Elso nap ket oran at tartott, vidaman karattyolt, mire raszoltam ugy tizenegy fele, hogy nekem ebbol elegem van, mostmar csend legyen. Egy percen belul aludt, alig akartam elhinni. Ez meg igy ment harom napig, komolyan az a varazsszo, hogy "akutyafajat"? Aztan csokkent az ido, vegul mikor kertem, magatol elengedett, elfordult, feszkelodott, olelt, dumalt, vegul elcsendesedett es hortyogott, sokszor ugy, hogy hozza se kellett erjek. A legszebb az egeszben, hogy harom nap alatt elhagyta az ejfeli kelest, es ket hettel kesobb gyakorlatilag megelegedett ket ebredessel, sot, az elmult heten este kilenctol hajnali negyig-fel otig pisszenes nelkul aludt, akkor szopi, es csend hatig-fel hetig, utana minden azon mulik mire vagyok hajlando meg egy kis felalom kedveert. Mindezt egy perc siras nelkul ertuk el. Koszonom Gordi. Szoval aludtam hat orat egyben, tobbszor is. Hogy ez egy bo egy ev utan milyen elmeny? Erre nincsenek szavak, ezt at kell elni. :) De azert semmi sem tokeletes, ez sem lehet az, par napja a legujabb, hogy mikor az esti rutinunk eleri a pontot, mikor Gordit a kisagyba tesszuk, azaz gyengeden attolom a mi agyunkrol a sajatjara, es keszulnek a lampat leoltani, tiltakozni kezd, ki akar maszni... es utana megint egy orat kuzdok, birkozok, hogy aludjon el. Ezt egyelore nem ertem, miert van, de jo lenne megoldast talalni...
Eves teren semmi panasz, mindent megeszik jo etvaggyal, a sult baranyt, sajtos tesztat, sutotokot, karfiolt, paradicsomlevest, aszaltszilvat, spenotot... ugy altalaban is, minden hust, szinte minden zoldseget, minden formaban, fuszeresen, edesen, savanyun... Amirol tudom, hogy nem eszi, az a sult gesztenye, a kukorica, olajbogyo, mozarella. Tobb nem jut eszembe. Es szensavas asvanyvizet iszik az apjaval :) Fintorog, beleborzong, de rohog, a vegen nagyot sohajt, mint aki egy felest huzott le egyben, de ha meglatja a palackot, mutatja, hogy o abbol ker. Gyumolcsokkel periodusok vannak, most volt a mandarinszezon, leveszi a kosarbol, hozza, hamozzuk, eszi, az epret szereti, a malnat nem annyira, avokadot meg most minden mennyisegben.
Szerintem nem egy ijedos, felos gyerek, de ujabban elutasitja a hajvagas es a hajmosas minden modjat, az orrszivo latvanyara heves hadonaszasba kezd, annyira, hogy a Krisztanak azt se nagyon akarta engedni, hogy a Dorka orrat kiszivja. De a tuzijatek durrogasa nem ijesztette meg, sot, es siman kacaraszva magara csukja a sotet haloszoba ajtajat. De ami az ove, az az ove, kepes ribilliot csapni, ha a vendegsegben levett es felretett puloveret valaki megfogja, es igazi ketsegbeesett konnyekkel zokog, ha elveszik tole a jatekot (vagy o nem tudja elvenni mastol...). De ha egyszer feloldodott, akkor mindenkit megitat a kulacsabol, megkinal a kajajabol. Cserebe o is szeretne megkostolni mindenki tanyerjanak, poharanak a tartalmat. Es imadom, hogy amivel vegzett, mar nem kell neki, legyen az egy darab mandarinhej, egy kavics, vagy jatek ami mar nem kell, nem eldobja, hanem hozza es nekem adja. Az asztalnal, ha maszatos lesz a keze, tartja, hogy nyaljam le, es igazi szinieloadast mutat be, mikor kicsit beuti az ujjat mondjuk, mu-nyoszorgessel jon, tartja a szamhoz a kis kezet, majd a jol megerdemelt puszi utan vigyorogva tavozik.
Nem unatkozunk az biztos :)
